Anyai Szeretet

A halottak szenvedélyei óriásiak és hatalmasok lehetnek, de mi sem vagyunk mindenhatóak.

Ezek olyan dolgok, melyeket sosem láthatok. Ezek olyan dolgok, melyeket sosem érinthetek. Vannak dolgok, melyeket sosem tudok legyőzni. Emiatt vannak dolgok, amelyektől sosem tudom majd megvédeni a gyermekeimet-akik-engem-szültek. Emiatt gyakran keserűségben és fájdalomban halnak meg. Emiatt haláluk Gyűlöleteket is szülhet, nagyokat és kisebbeket is.

A Gyűlöletek azok a dolgok, melyeket láthatok és érinthetek. Meg kell látnom és érintenem őket, mert a gyermekeim-akik-engem-szültek nem tudják. Meg kell védenem a gyermekeimet-akik-engem-szültek ahol csak tudom, ahogy furcsa testvéreim átkozzák őket. Nincs hatalmam a Gyűlöletek feloldására. A legtöbb, amit tehetek, hogy egy olyan zárhoz kötöm őket, amelyet olyan dolgokból készítettek, amelyeket a gyermekeim, akik engem születtek, tudnak látni és megérinteni. Természetünk igazsága mindaz, amink van és ami vagyunk, és ennek az igazságnak a tagadása a hatalmunk tagadása, de ami még fontosabb, a gyermekeim-akik-engem-szültek megvédhetik magukat attól, amit láthatnak és megérinthetnek.

A katicabogár vagy a pillangó formája finom zár a kis Gyűlöletek számára. Egy ekkora zárban könnyen el tudom átkaik erejét tüntetni, szinte teljesen. A nagyobb Gyűlöletek fogvatartásához szükséges nagyobb zárak nehezebbek. A macskaként lezárt gyűlölet továbbra is betegséget és szerencsétlenséget okozhat.

Aztán ott vannak a hatalmas Gyűlöletek, melyek olyan háborúkból és csapásokból születtek, amelyek együtt megölték sok gyermekemet-akik-engem-szültek. Kevés olyan hatalmas Szeretet van, amely tagadhatná természetük igazságát, ám egyszer megpróbáltam. Olyan Gyűlölet volt, amelyet sok ember szívének parázsló dühéből született, akik meghaltak tudva, hogy testüket a pestis és a névtelenség gödrében égetik majd el. Ritkán szólok fel az életet idéző ​​fény erejéhez, hogy zárat teremtsek, de kevés választási lehetőség volt egy ilyen halálos természetű Gyűlölet ellen.

Minden pecsét leggyengébb része a szemekben van, mert ezek a lélek ablakai. A gyermekeim-akik-engem-szültek ebben csak úgy hiszek, mint fogalom, de a fogalmak sokkal valóságosabbak a testvéreim számára - függetlenül attól, hogy furcsák-e vagy sem - mint amire a gyermekeim-akik-engem szültek "konkrétan" gondolnának. Az ablakok sorba állítása nyitott utat jelent egy lélek és a legaljasabb átok között, amelyet a lezárt Gyűlölet még okozni tud. Minden ismert módszert alkalmaztam, hogy megerősítsem a zár szemét, de akkor sem tudtam megakadályozni, hogy halált okozzon akárkiben, akivel csak találkozott a tekintete. Áldásom csak késleltethette az átok teljes hatását, egy ciklusra az életet keltő fény körül.

Én tévelygő gyermekeim, miért vettétek el a szemeit?

Unless otherwise stated, the content of this page is licensed under Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 License