qntm Javaslata

Azonosító #: SCP-001

Osztály: Safe

Különleges Elzárási Eljárások: SCP-001-et és minden róla szóló adatot a 10-es Telep 1. Alszintjén található Elsődleges Irattároló Széfben elzárva kell tartani. A Széf egy egyedi készítésű vasbetonból és acélból készült nyolcszögletű, függőleges prizma (teljes tervrajzért lást az 'U' Függeléket), melybe egy a tetején található 2000 kg-os, 0.9m vastag, időzárral ellátott ajtón át lehet bejutni. Az időzár beosztása titkosítás alá esik, és ahhoz csak Dr. Y. Mirski férhet hozzá. A hozzáféréshez háromfaktoros hitelesítés szükséges (pl. kulcskártya+ujjlenyomat+jelszó). SCP-001 az Alapítvány birtokában lévő egyik legbiztonságosabb tárgy, ezen intézkedések a lopás megelőzését szolgálják.

Leírás: SCP-001 egy sima, fekete, tökéletes ellipszis alakú (~15.1 cm x 15.4 cm x 16.5 cm) ónix drágakő, melyet fejér minta tarkít. A külsejét egy nagyon komplex és többrétegű aranyból készült háló borítja az egyenlítő és a két végpont mentén. Az arany vastagabb a tárgy "délinek" hívott sarka körül, míg a "szélesség" mentén haladva egyre finomabb mintázatot ölt. Az "északi" sark körül, melyet "zárnak" vagy "szingularitásnak" is hívnak (lásd lentebb a begyűjtési jelentésben), a mintázat olyan finom, hogy az sem optikai, sem elektronmikroszkópos technikával nem látható. Ennek további vizsgálata a mikroszkópos technikák további fejlődésén függ.

A drágakő folyamatosan kibocsát egy kis mennyiségű (~34.5007 to 34.5010 mW) mikrohullámú hősugárzást. Ennek eredményeképp az aranyháló érintésre meleg. A fehér mintázatú régiók több sugárzást bocsátanak ki, mint a fekete ónix részek.

Ezen kívül SCP-001 teljesen inert. Mindennemű elektromágneses vagy kemény sugárzásnak, és jelenlegi tudásunk szerint elpusztíthatatlan (lásd a Pluto Projekt feljegyzéseit alább). Az ónix/arany felépítés csupán kinézet alapján történő tippelés, mivel a kémiai vizsgálathoz szükséges mintavétel lehetetlennek bizonyult.

Pluto Project Fő Feljegyzések

A következő módszerekkel nem sikerült kinyitni SCP-001-et:

  • hagyományos zárfeltörés
  • fizikai erő alkalmazása kalapáccsal és vésővel, kőtörő kalapáccsal, erővágóval, hegesztőpisztollyal, szalagfűrésszel, stb.
  • Folyamatos 5000 Celsiusfokon tartás egy ipari kemencében (a tárgy visszaverte az összes hőt, nem nőtt a hőmérséklete)
  • ipari vágólézer használata (~160 kW/cm2 a "zárra" koncentrálva) (a tárgy visszaverte az összes energiát)
  • összenyomás satuval, autózúzóval, hidraulikus gyémántfejű préssel (mind széttört)
  • korrozív savak és egyéb erős oxidálószerek alkalmazása (nem lépett reakcióba)
  • 0.5 kt TNT-vel megegyező erejű plasztik és szilárd robbanószer felrobbantása közvetlen közel (semmi hatás)
  • egy 25 kt TNT erejével megegyező atomtöltet felrobbantása közvetlen közel [utólagos engedély Dr. Mirski által] (semmi hatás)

A Pluto Projektet azonnali hatállyal le kell állítani. - Dr Hack

A Pluto Projekt folyatódik és az Alapítvány teljes támogatását élvezi. - Dr Mirski

SCP-001 Begyűjtési Jelentés

Az SCP-001-ről készült legkorábbi feljegyzés egy skót arisztokrata, III. Sir Edwin Young lovag (1611-1677) kézirataiban található. A kor szokásainak megfelelően Young gyűjtötte a különleges tárgyakat. Egy szobában tárolt rengeteg ismeretlen eredetű tárgyat, például szobrokat, kitömött állatokat, és ékszereket. Young naplója szerint 1654-ben talált "egy oly óniksz aranyfonatú drágakövet, mely szépségét szóval leírni nem lehet" a mezopotámiai sivatagban tett útja során. A napló szerint SCP-001-et egy "savanyú, romos, tán e világnál is öregebb" helyen találta, melyet Younk "egy félelmetes halálisten" templomának vélt. SCP-001-et egy kőbe vésve, rúnakövekkel körbevéve találta. Young készített egy rajzot a legépebb kő legolvashatóbb oldaláról, azonban nem talált senkit, aki le tudta volna fordítani azt.

Young útvonalának leírása eléggé hiányos, így a romokat még nem sikerült megtalálni.

Young "különleges helyekről származó tárgyai" a halála után több száz éven át egy raktárban hevertek. 1805-ben a leszármazottai SCP-001-et az edinburghi Scottish National Museumnak adományozták. A múzeum kurátorai SCP-001-et az ősi sumér fémmegmunkálás értékes példájának tartották. Emiatt nem fedezték fel a rendellenes melegségét, az elpusztíthatatlanságát, valamint a lehetetlenül finom mikroszkópikus felépítését sem. A Young rajzain található rúnákat viszont beazonosították, mint a sumér ékírás negyedik változata, mely hozzávetőleg Kr. e. 3400-ban íródhatott. Csak részben sikerült lefordítani:

veszteséggel és ????? mi/én ?????? [egy főnév] Apakht [valószínűleg egy tulajdonnév] ezen végső/végződő ?????????? öröm + tartósság [esetleg 'védelem']

A fordítást végző Mr. McCandlish megjegyezte:

Ez valószínűleg valamiféle ráolvasás, vagy "elzáró varázsige" lehet. "Apakht" annak a valaminek a neve, ami be van zárva az ékkőbe.

SCP-001-t végül 1949-ben egy időszakos kiállítás része lett.

2003-ban Alapítványi ügynökök felfigyeltek arra, hogy az SCP-001 felszínén található fehér minta azonos a kozmikus háttérsugárzással, mely a teljes megfigyelhető univerzum mikrohullámainak mintázatából áll össze, és melyet a NASA Wilkinson Microwave Anisotropy Probe nevű műholdja nem sokkal korábban térképezett fel. Alaposabb vizsgálatok megállapították, hogy a két mintázat teljesen azonos. SCP-001-t (és Young lovag kéziratait) azonnal megvásárolta az Alapítvány egyik leányvállalata, és átkerült a 10-es Telepre, ahol Dr. Q. Hack és Dr. Y. Mirski megkezdte a rutinvizsgálatokat.

A kutatások Dr. Mirski felügyelete alatt folytatódnak tovább, miután Dr. Hack már nem az Alapítvány alkalmazottja.

Young kézirataiban több részletes rajz is található SCP-001-ről. Az egyikben egy apró, díszes, kulcs alakú tárgy is látható az "északi sarkba" illesztve. A kulcs holléte ismeretlen.

Unless otherwise stated, the content of this page is licensed under Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 License