A következőket az Irat- és Információbiztonsági Ügyvitel Kód Vörösnek - elérhetetlennek minősítette. Csak 5. szintű személyzet férhet hozzá. Ezt a dokumentumot érvénytelenítette a Magasles 001-es direktíva, amikor ez a szervezet (az Amerikai Biztonságos Elzárási Kezdeményezés) több más szervezettel egyesült, és 1916. január 1-jén létrehozta a modern Alapítványt. Ezt az iratot csak archiválási célokra őrizték meg.
Népszerű sajtóábrázolás egy néger szolgáról, akit az 1851-023-as jelenség sújt.
Tárgy Szám: 1851-023
Besorolási Típus: Fenyegető
ASCI Protokollok az Elzáráshoz: Az e jelenség által érintett négereket az alábbi eljárások közül annyival kell kezelni, amennyit a tulajdonos vagy a bérlő szükségesnek tart: Egy, hogy a testi fenyítést korbácsolás formájában napi százig (a némberek esetében hetvenötig, ötvenig a pulyák számára); alkalmazzák ; kettő, hogy az érintett munkásokat a bibliai tanításokon keresztül oktassák az Isten által rendeltett mestereik iránti megfelelő tiszteletre; három, hogy mindkét láb nagylábujjait eltávolítsák. Gyógyíthatatlan szolgákat fel kell venni a javíthatatlanok programjába, ebben a jelentésben részletezettek szerint.
Leírás: Az 1851-023-as jelenség az elme rendellenessége, amely kizárólag a néger fajra jellemző, és különösen a néger faj azon szegmenseire, amelyeket megfelelően alkalmaznak szolgai munkára egy fehér úr gyámsága alatt.1 A jelenség elsődleges tünete az érintett szolgák azon vágya, hogy felhagyjanak Isten által rendeltetett feladataikkal és földjükkel, és a helyzetükkel rokonszenves területekre vándoroljanak.2 S. Cartwright a Kezdeményezés vezető kutatója laboratóriumában kimutatta egy saját maga által Drapetomániának nevezett jelenség létezését, amely a Kezdeményezés dokumentációjában ezen túl 1851-023 jelenségként ismert.
Ennek a betegségnek az oka nem teljesen ismert; amint jelenleg ismeretes, a miazmának3 nincs észrevehető formája, amely potenciálisan felelős lenne a rendellenességért. Nem lehet túlságosan hangsúlyozni, hogy a fogságban tartott négereket rendszeresen emlékeztetni kell alacsonyabb rendű státuszukra, és nem szabad megengedni, hogy túlságosan nagyra gondolják magukat. Az alábbiakat kell kerülni: lehetővé tenni a szolgák számára, hogy elérjék az írni-olvasni vagy számolni tudást; lehetővé tenni a szolgáknak, hogy maguk választhassák meg párjukat, megzavarva ezzel az urak alapos tervezését az erősebb vérvonal fenntartása érdekében; és a néger kereszténység szabad gyakorlatát, amely hajlamos aláásni a függőségről a fehér egyházak által a négereknek tanított leckéket.
Ez a jelentés 1851. július 17-én készült az Amerikai Biztonságos Elzárási Kezdeményezés protokolljainak megfelelően.
Megjegyzendő: Az 1851-023-as jelenség elterjedtsége a Kezdeményezés számos igazgatójának tulajdonában lévő dolgozó és tenyészállat között, valamint az általános állampolgári kötelességtudat, túlsúlyba hozta a Kezdeményezést a cselekvésre. Ezen túl az Kezdeményezés embereinek arra kell ösztönözniük a járőröket és a rendőrséget, hogy az elfogott néger szökötteket helyezzék előzetes letartóztatásba. Ezeket a Kezdeményezés legnehezebb munkáinak kell alávetni, amelyekben a hűséges szolgák elhasználódnának. – Wilson Igazgató, feljegyezve 1857. március 31-én
Megjegyzendő: Tekintettel a közelmúlt politikai fejleményeire, különösen a polgárháború közelmúltbeli kirobbantására és a néger rabszolgaság jövőjére valószínű gyakorolt következményeire, alternatív tervek készülnek a Drapetomániás osztály jövőjére vonatkozóan, amelytől kutatásunk meglehetősen függővé vált. –Wilson Igazgató, feljegyezve 1862. október 4-én
Megjegyzendő: Félelmeink beteljesedtek a közelmúltban megjelent proklamációval. Ezentúl, tekintettel az Északi Uniónak nyújtott hivatalos támogatásunkra, politikánk a következő lesz: A D osztályba való toborzást most börtönökben, őrültekházaiban, tartósan rászorulók között, szegényekházaban és csavargás miatt letartóztatottak között kell végrehajtani. Ennek az irányelvnek, amelyet Cartwright-protokollnak nevezünk, megvan az az előnye, hogy rendkívül hasonló összetételt tart fenn a D osztályunkban, miközben támogatja a szövetségi város jelenlegi rezsimjét.—Wilson Igazgató, feljegyezve 1863. január 4-én
Megjegyzendő: Több tengerentúli kollégánktól érkezett kritika a D osztályú toborzás jelenlegi irányelveinkkel kapcsolatban. Tekintettel az Igazgatótanács jelenlegi politikájára a hasonló célú szervezetekkel való szövetségre vagy egyesülésre irányuló közös kísérletben, a Kezdeményezés célja, hogy a D osztályú toborzást kizárólag a börtönökre és rendkívüli szükség esetén árvaházakra korlátozza. A gyakorlatban ez természetesen keveset változtat a csoport faji felépítésén. Ezen túlmenően a D osztályba tartozókat titokban kell ártalmatlanítani, és számukat – az igazgatóság tájékoztatása kivételével – nem rögzíteni. – Morris Igazgatóság, feljegyezve 1914. március 17-én
Függelék 1851-5: Ezt az anomáliát 1916. január 1-jén feloldották és eltávolították. A vezető kutató ████ Cartwright azt javasolta, hogy az SCP-1851-re vonatkozó összes dokumentumot találják meg és semmisítsék meg.
Mondják meg Cartwright-nak hogy elmehet a pokolba. Eltávolítjuk, de nyilvántartást vezetünk arról, amit tettünk. A családja tette ezt, mi pedig segítettünk neki; nem mossuk fehérre neki a feljegyzést. Nem tudom, hogyan fogjuk valaha is jóvátenni, amit itt tettünk, de a legkevesebb, amit tehetünk, hogy emlékezzünk. O5-9
Függelék 1851-6: A Cartwright-protokoll alapján felvett összes D-osztályú személyzet amnesztikumot kapott és elengedték őket. A toborzás most foglyok között zajlik kettős vak bizottság által, amely nem ismeri a fajt, a nemet vagy az elkövetett bűncselekményen kívül más tényezőt. Szelektív jóvátétel történt a protokoll által érintett családoknak.
